Bibliai versek errĆl: Earth
Bible verses about Earth
Exploring what the Bible says about the Earth invites us into a deeper understanding of our role within God's creation. Scripture reveals the Earth not merely as a stage for human activity, but as a testament to God's artistry, power, and loving provision. Reflecting on these verses encourages us to cultivate a sense of stewardship and reverence for the planet, recognizing its intrinsic value in God's eyes. Understanding the Earth through a biblical lens can transform our perspective, inspiring us to live in harmony with nature and to champion its care as an act of worship.
Most Helpful Verses
Begin your study with these carefully selected passages
A ki hegyeket Ă©pĂt erejĂ©vel, körĂŒl van övezve hatalommal;
Ăsszetöröd Ćket vasvesszĆvel: szĂ©jjelzĂșzod Ćket, mint cserĂ©pedĂ©nyt.
ĂllandĂł a te kirĂĄlyi szĂ©ked eleitĆl kezdve; öröktĆl fogva vagy te!
Scripture Passages
Mert pohĂĄr van az Ăr kezĂ©ben, bortĂłl pezseg, nedvvel tele; ha tölt belĆle, mĂ©g seprejĂ©t is iszsza Ă©s szopja a föld minden gonosztevĆje.
Mert hĂ©t nap mĂșlva esĆt bocsĂĄtok a földre negyven nap Ă©s negyven Ă©jjel; Ă©s eltörlök a föld szĂnĂ©rĆl minden ĂĄllatot, melyet teremtettem.
ElbocsĂĄtĂĄ azĂ©rt IzsĂĄk JĂĄkĂłbot, hogy menjen MĂ©sopotĂĄmiĂĄba LĂĄbĂĄnhoz a Siriabeli BethuĂ©l fiĂĄhoz, RebekĂĄnak, JĂĄkĂłb Ă©s ĂzsaĂș anyjĂĄnak bĂĄtyjĂĄhoz.
Ăs kimĂ©ne ĂbrĂĄm, a mint az Ăr mondotta vala nĂ©ki, Ă©s LĂłt is kimĂ©ne Ć vele: ĂbrĂĄm pedig hetvenöt esztendĆs vala, mikor kimĂ©ne HĂĄrĂĄnbĂłl.
Mert a ki megcselekszik valamit ez ĂștĂĄlatossĂĄgokbĂłl, mind kiirtatik az Ăgy cselekvĆ ember az Ć nĂ©pe közĂŒl.
Mikor pedig megtisztul a magfolyĂłs az Ć folyĂĄsĂĄbĂłl, akkor szĂĄmlĂĄljon hĂ©t napot az Ć tisztulĂĄsĂĄra, Ă©s mossa meg ruhĂĄit, Ă©s a testĂ©t is mossa le forrĂĄsvĂzben, Ă©s tiszta lesz.
Minden ember bolonddĂĄ lett, tudomĂĄny nĂ©lkĂŒl, minden ötvös megszĂ©gyenĂŒl az Ć Ă¶ntött kĂ©pĂ©vel, mert hazugsĂĄg az Ć Ă¶ntĂ©se, Ă©s nincsen azokban lĂ©lek.
EllensĂ©gidnek sokasĂĄga olyan lesz, mint az aprĂł por, Ă©s mint a repĂŒlĆ polyva az erĆszakosok sokasĂĄga, Ă©s lesz hamar Ă©s hirtelen.
Most azĂ©rt vĂĄlaszszatok magatoknak tizenkĂ©t fĂ©rfiĂșt IzrĂĄel nemzetsĂ©geibĆl, egy-egy fĂ©rfiĂșt egy-egy nemzetsĂ©gbĆl.
JobbkĂ©zre vĂĄg Ă©s megĂ©hezik, eszik balkĂ©zre Ă©s nem elĂ©gszik meg; mindnyĂĄjan karjoknak hĂșsĂĄt eszik, ManassĂ© Efraimot Ă©s Efraim ManassĂ©t; s mindketten JĂșda ellen kelnek. Mindezekkel haragja el nem mĂșlt, Ă©s keze mĂ©g felemelve van.
Ăs fĂ©lik a nĂ©pek az Ărnak nevĂ©t, Ă©s e földnek minden kirĂĄlya a te dicsĆsĂ©gedet;
Ăs vilĂĄgtalan setĂ©tben tapogatĂłznak, Ă©s tĂĄntorognak, mint a rĂ©szeg.
OntottĂĄk vĂ©röket, mint a vizet JeruzsĂĄlem körĂŒl, s nem volt, a ki eltemette volna Ćket.
Az Ăr szavĂĄra lettek az egek, Ă©s szĂĄjĂĄnak leheletĂ©re minden seregök.
Te visszatĂ©rĂted a halandĂłt a porba, Ă©s ezt mondod: TĂ©rjetek vissza embernek fiai!
MagasztaltassĂĄl fel az egek felett, oh Isten! Mind az egĂ©sz földön legyen a te dicsĆsĂ©ged!
HƱsĂ©g sarjad a földbĆl, Ă©s igazsĂĄg tekint alĂĄ az Ă©gbĆl.
Kicsoda hasonlĂł az Ărhoz, a mi IstenĂŒnkhöz, a ki a magassĂĄgban lakozik?
Olyan havat ĂĄd, mint a gyapjĂș, Ă©s szĂłrja a deret, mint a port.
Ć vele egyĂŒtt a RĂșben Ă©s GĂĄd nemzetsĂ©gek elvettĂ©k öröksĂ©göket, a melyet adott vala nĂ©kik MĂłzes, tĂșl a JordĂĄnon, napkelet felĂ©, a mikĂ©pen adta vala nĂ©kik MĂłzes, az Ărnak szolgĂĄja.
JobbkĂ©zre vĂĄg Ă©s megĂ©hezik, eszik balkĂ©zre Ă©s nem elĂ©gszik meg; mindnyĂĄjan karjoknak hĂșsĂĄt eszik, ManassĂ© Efraimot Ă©s Efraim ManassĂ©t; s mindketten JĂșda ellen kelnek. Mindezekkel haragja el nem mĂșlt, Ă©s keze mĂ©g felemelve van.
Ăs kimĂ©ne ĂbrĂĄm, a mint az Ăr mondotta vala nĂ©ki, Ă©s LĂłt is kimĂ©ne Ć vele: ĂbrĂĄm pedig hetvenöt esztendĆs vala, mikor kimĂ©ne HĂĄrĂĄnbĂłl.
Kicsoda igazgatta az Ăr lelkĂ©t, Ă©s ki oktatta Ćt, mint tanĂĄcsosa?
Akkor a FaraĂł siete hĂvatni MĂłzest Ă©s Ăront Ă©s monda: VĂ©tkeztem az Ăr ellen, a ti Istenetek ellen Ă©s ti ellenetek.
DĂĄvid is felkelt ezutĂĄn, Ă©s kiment a barlangbĂłl, Ă©s Saul utĂĄn kiĂĄlta, mondvĂĄn: Uram kirĂĄly! Mikor pedig Saul hĂĄtratekinte, DĂĄvid arczczal a földre hajolt, Ă©s tisztessĂ©get tĆn nĂ©ki.
Te hasĂtottad kettĂ© a tengert erĆddel; te törted össze a czethalak fejeit a vizekben.
Ăs mikor szĂłla AkhĂĄz: Nem kĂ©rek s nem kisĂ©rtem az Urat!
MĂ©g most is ĂmĂ© az Ă©gben van az Ă©n bizonysĂĄgom, Ă©s az Ă©n tanuim a magassĂĄgban!
Felemeli a felhĆket a földnek szĂ©lĂ©rĆl; villĂĄmlĂĄst kĂ©szĂt, hogy esĆ legyen, s szelet hoz elĆ tĂĄrhĂĄzaibĂłl.
Köveiben zafir talålható, göröngyeiben arany van.
Esznek Ă©s leborulnak a föld gazdagai mind; Ć elĆtte hajtanak tĂ©rdet, a kik a porba hullanak, Ă©s a ki Ă©letben nem tarthatja lelkĂ©t.
A folyĂłvizek tapsoljanak, a hegyek egyĂŒttesen örvendezzenek
Hogy cselekednĂ©l rettenetes dolgokat, a miket nem vĂĄrtunk; leszĂĄllnĂĄl Ă©s elĆtted a hegyek elolvadnĂĄnak.
Ăs ĂmĂ© Ă©n veled vagyok, hogy megĆrizzelek tĂ©ged valahova menĂ©ndesz, Ă©s visszahozzalak e földre; mert el nem hagylak tĂ©ged, mĂg be nem teljesĂtem a mit nĂ©ked mondtam.
Ć nĂĄla van az erĆ Ă©s okossĂĄg; övĂ© az eltĂ©velyedett Ă©s a ki tĂ©velygĂ©sre visz.
A ki megadja tåplålékåt a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kårognak.
Mindenki ĆrizkedjĂ©k a barĂĄtjĂĄtĂłl, Ă©s egyetlen atyĂĄtokfiĂĄnak se higyjetek, mert minden atyafi cselbe csal, Ă©s minden barĂĄt rĂĄgalmazva jĂĄr.
Mert tudom rĂłla, hogy megparancsolja az Ć fiainak Ă©s az Ć hĂĄzanĂ©pĂ©nek Ć utĂĄnna, hogy megĆrizzĂ©k az Ărnak ĂștĂĄt, igazsĂĄgot Ă©s törvĂ©nyt tĂ©vĂ©n, hogy beteljesĂtse az Ăr ĂbrahĂĄmon, a mit szĂłlott felĆle.
Hallgassatok rĂĄm, kik tudjĂĄtok az igazsĂĄgot, te nĂ©p, kinek szĂvĂ©ben van törvĂ©nyem! ne fĂ©ljetek az emberek gyalĂĄzatĂĄtĂłl, Ă©s szidalmaik miatt kĂ©tsĂ©gbe ne essetek!
MĂ©g most is ĂmĂ© az Ă©gben van az Ă©n bizonysĂĄgom, Ă©s az Ă©n tanuim a magassĂĄgban!
The Bible's verses about the Earth, from its creation to its promised renewal, paint a profound picture of God's creative power, ownership, and enduring love for humanity. They remind us that the Earth is not merely a resource to be exploited but a sacred gift to be stewarded responsibly, reflecting God's glory and providing for all life. From the command to cultivate and care for the Garden of Eden to the vision of a new heaven and a new Earth, these scriptures urge us toward a deeper appreciation for the planet's inherent value. Let us reflect on our role as inhabitants of this Earth, committing to live in harmony with creation, seeking justice in our treatment of the environment, and eagerly anticipating the fulfillment of God's promise of a renewed and restored world where righteousness dwells.