Bibliai versek erről: Satisfaction
Bible verses about Satisfaction
True satisfaction transcends fleeting pleasures and worldly possessions. Scripture reveals that lasting contentment is found not in what we acquire, but in our relationship with God. Exploring Bible verses about satisfaction unveils a path towards recognizing God's provision and trusting in His perfect plan for our lives. These verses illuminate the difference between temporary gratification and genuine, soul-deep fulfillment. By understanding satisfaction through the lens of faith, we can learn to cultivate gratitude, find peace in every circumstance, and ultimately discover the abundant life promised in Christ. Let scripture guide you toward a life defined not by want, but by unwavering joy in His presence.
Leghasznosabb versek
Kezdje tanulmányát ezekkel a gondosan kiválasztott passzusokkal
Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.
A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn.
Az Úr öl és elevenít, Sírba visz és visszahoz.
Scripture Passages
És megcsinálák a deszkákat is a hajlékhoz sittim-fából, felállogatva.
De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, a ki a te kapuidon belől van;
Én leszek néki atyja, és ő lészen nékem fiam, a ki mikor gonoszul cselekszik, megfenyítem őt emberi veszszővel és emberek fiainak büntetésével;
Csak igen vigyázzatok, hogy teljesítsétek a parancsolatot és a törvényt, a melyet parancsolt néktek Mózes, az Úrnak szolgája, hogy szeressétek az Urat, a ti Isteneteket, és járjatok minden ő útján, és tartsátok meg az ő parancsolatait, és ragaszkodjatok hozzá, és szolgáljatok néki teljes szívetekből és teljes lelketekből.
Áldozatom vérét ne ontsd ki kovász mellett, és a husvét innepének áldozatja ne maradjon meg reggelig.
Feleségeitek, gyermekeitek és barmaitok maradjanak e földön, a melyet adott néktek Mózes a Jordánon túl; ti pedig fegyveres kézzel menjetek át atyátokfiai előtt, mindnyájan, a kik közületek erős vitézek, és segéljétek meg őket;
Az Úrtól való szövétnek az embernek lelke, a ki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét.
És kék, és bíborpiros, és karmazsinszinű fonal, meg len fonal, és kecskeszőr.
És Salamonnak volt negyvenezer szekérbe való lova az istállókban, és tizenkétezer lovagja.
És monda Bálák Bálámnak: Avagy nem küldözgettem-é hozzád, hogy hívjanak téged? Miért nem jösz vala én hozzám? Avagy valóban nem tisztelhetnélek meg téged?
Vala pedig az ő határok az északi oldalon a Jordántól fogva, és felméne a határ Jérikhó háta mögé észak felé, azután felméne a hegyre napnyugat felé, a szélei pedig Béth-Aven pusztájánál valának.
Nem ti küldöttetek azért engem ide, hanem az Isten, ki engem a Faraó atyjává tett, és egész házának urává, és Égyiptom egész földének fejedelmévé.
Adok nékik házamban és falaimon belül helyet, és oly nevet, a mely jobb, mint a fiakban és lányokban élő név; örök nevet adok nékik, a mely soha el nem vész;
Szívének kivánságát megadtad néki; és ajkainak kérését nem tagadtad meg. Szela.
Hírül vivék pedig Siserának, hogy Bárák, az Abinoám fia felvonult a Thábor hegyére.
És ha vonakodtok, sőt pártot üttök, fegyver emészt meg; mert az Úr szája szólt!
Az Úrra bízta magát, mentse meg őt; szabadítsa meg őt, hiszen gyönyörködött benne!
Parancsola pedig a király Joábnak, Abisainak és Ittainak, mondván: Az én fiammal, Absolonnal én érettem kiméletesen bánjatok; hallá pedig ezt mind az egész had, mikor a király mindenik vezérnek parancsola Absolon felől.
És nyugoszik vala a nép a hetedik napon.
És elindulának Tháhátból, és tábort ütének Thárakhban.
Juhokat és mindenféle barmot, és még a mezőnek vadait is;
És elment onnét a Dán nemzetségéből, Czórából és Estháolból, hatszáz férfiú hadiszerszámokkal felkészülten.
Jiczhár fiai pedig: Kórákh, Nefeg és Zikri.
Eleséggel megáldom gazdagon, szegényeit jóltartom kenyérrel;
Én még el sem végeztem vala az én szívemben a beszédet, és ímé kijő vala Rebeka, vedrével a vállán, és leméne a forrásra és meríte, én pedig mondék néki: Adj innom kérlek.
Míg a hadakozás tartott a Saul házanépe és a Dávid házanépe között, Abner igen ragaszkodék a Saul házanépéhez.
És az egész munka elvégzésére elég volt az adomány, még felesleges is.
Minden egyebet is, a mi állja a tüzet, vigyetek át a tűzön, és megtisztíttatik, de a tisztító vízzel is tisztíttassék meg; mindazt pedig, a mi nem állja a tűzet, vízen vigyétek át.
A kenyérrel együtt pedig áldozzatok meg hét bárányt, épeket, esztendősöket, és egy tulkot, fiatal bikát, és két kost; egészen égőáldozatul legyenek ezek az Úrnak, étel- és italáldozatjokkal egybe; kedves illatú tűzáldozat ez az Úrnak.
És ismét teherbe esék, és fiat szűle és mondá: Most már hálákat adok az Úrnak; azért nevezé nevét Júdának, és megszűnék a szűléstől.
Tartson neve mindörökké; viruljon neve, míg a nap lesz; vele áldják magokat mind a nemzetek, és magasztalják őt.
Ha pedig eladsz valami eladni valót a te felebarátodnak, vagy vásárolsz valamit a te felebarátodtól: egymást meg ne csaljátok.
Száz és harmincz siklus súlyú vala egy ezüst tál, egy ezüst medencze pedig hetven siklus súlyú; az edények minden ezüstje: kétezer négyszáz siklus, a szent siklus szerint;
Áldott legyen, a ki megragadja és sziklához paskolja kisdedeidet!
És beüti vala a serpenyőbe, vagy üstbe, vagy fazékba, vagy edénybe, és mindent, a mit a villácskával kihúz, magának veszi el a pap. Így cselekesznek egész Izráellel, kik oda mennek Silóba.
De mikor satnya vala a nyáj, nem rakja vala oda s ily módon Lábánéi lőnek a satnyák, a java pedig Jákóbé.
És megismeré Dávid, hogy az Úr őt megerősítette a királyságban Izráel felett, mivelhogy igen felmagasztaltatott vala az ő országa az ő népéért, az Izráelért.
És mikor a negyedik napon reggel korán felkeltek, és ő felkészült, hogy elmenjen, monda a leánynak atyja az ő vejének: Erősítsd meg szívedet egy falat kenyérrel, azután menjetek el.
Bethsúrt, Sókót és Adullámot,
Épen úgy az északi oldalon, hoszszában, száz sing hosszú szőnyeget; ahhoz húsz oszlopot, ezekhez húsz réztalpat, és az oszlopok horgait és átalkötőit ezüstből.
In conclusion, the Bible offers profound insight into true satisfaction, repeatedly pointing beyond fleeting worldly pleasures to the enduring fulfillment found in a relationship with God. Whether it's the psalmist's contentment in God's presence, Jesus' promise of living water that quenches all thirst, or Paul's secret of finding abundance in any circumstance through Christ, the message is clear: lasting satisfaction is not achieved through material possessions or external validation but through a deep, abiding connection with the divine. These verses invite us to reflect on our own sources of contentment, challenging us to examine whether we're truly seeking satisfaction in things that last. Let us strive to cultivate a heart that finds its ultimate joy and fulfillment in God, trusting that He alone can truly satisfy our deepest longings and provide lasting peace.